Mikulás 2015

Balatonberénybe is ellátogatott a Mikulás

Rendkívül jó hangulatú délután keretében érkezett el Balatonberénybe december 5-én a Mikulás.

A fél négyre meghirdetett rendezvény kezdetére jócskán megtelt a művelődési ház helyi és környékbeli gyerekekkel és szülőkkel, akik izgatottan várták a Nagyszakállút és a kísérő programokat. Elsőként Manó Gusztáv, a Mikulás kotnyeles segítője üdvözölte a közönséget, ismertette a délután menetrendjét, majd nem túl szerényen közölte, hogy ő a legnagyobb költő a világon, és ezt mindjárt be is fogja bizonyítani. Így hát a manók (Aladár és Gusztáv) és az erdei állatok – Nyuszi, Róka és Medve – költői versenyének lehettek hamarosan tanúi a gyerekek, a döntőbíró pedig ki lehetett volna más, mint a jóságos Mikulás?

A sok-sok vitatkozás után a mese természetesen jól ért véget, az első díjat pedig végül mégsem Manó Gusztáv kapta, hanem Dömdödöm, akinek a verse arról szólt, hogy mindannyiunkat nagyon szeret. (A szerzők Lázár Ervin Dömdö-dömdödömdödöm című művét dolgozták át és adták elő.)

Ezt követően került sor az ajándékok kiosztására, mely során az idei évben – a korábban megszokottal ellentétben – igazán szép versekkel, dalokkal készültek a gyerekek. Természetesen a picik között voltak, akik kicsit megilletődötten, anyukájuk vagy apukájuk kezét félénken szorongatva merészkedtek fel a színpadra, ám a kedves Télapó által átnyújtott ajándékcsomag előbb-utóbb mosolyt csalt az arcukra. A zacskóba idén a sok édesség mellett – a tavalyi ígéretnek megfelelően – fogkefe és fogkrém is került, hogy a lurkókat emlékeztessük a fogmosás fontosságára.

Az ajándékok átadása után Rudi bohóc lépett színpadra, illetve ugrált le róla folyamatosan a gyerekek közé, és majdnem egy teljes órán át szórakoztatta a fáradhatatlan seregletet a bőröndjéből előkerült különböző eszközökkel és tárgyakkal. Köztük volt többek között egy kis plüsskutya, akiről kiderült, hogy nagyon szereti a lekváros-tejszínhabos kenyeret, vagy egy biciklipumpa, amely egy rakétának álcázott műanyag palack kilövésére volt hivatott, melynek végére kötötték Rudi bohóc fájós zápfogát, és így szabadították meg a gyerekek a kínzó fájdalomtól.

Miután a bohóc elköszönt, egy kis zsúr várta a kitartóakat, süteménnyel és teával, valamint csillámtetoválásért állhattak sorba, és sok-sok zenéstáncos játékban vehettek részt. A mulatság fél nyolc után ért véget, bár még ekkor is volt egy-két kicsi, aki szíve szerint maradt volna bulizni, ugrándozni.

Bízunk benne, hogy jövőre is hasonló színvonalon tudjuk megrendezni a Mikulás-ünnepséget, és legalább ilyen sok gyermek szórakozik majd velünk.

Köszönjük a segítséget az Ifjúsági klub tagjainak, a művelődési ház dolgozóinak és a teafőzésben, tálalásban közreműködőknek!

A Balatonberényért Egyesület nevében:

Bató Bernadett